Pünkösdi vízitúra

„Pünkösdi vízitúra”

 

 

Ebben a gyönyörű tavaszi időben különös hangulata van a vízitúráknak, ezer színben virágzanak a növények, duzzadnak a fák, bokrok levelei, gyönyörűen énekelnek a madarak, zsong, zsibong az élet. Ugyanakkor még alig vannak túrázók a Túron és a Tiszán. Az előző években is szinte csak mi túráztunk ezeken, a folyókon.

 

Már szerveződik egy kisebb csapat, ha teheti, csatlakozzon hozzánk.  Újdonság a „Pünkösdi Vízitúra”.

Szeretnénk hagyományt teremteni ezzel a túrával, terveink szerint felelevenítünk egy- két népszokást.

Fiatalkorom egyik meghatározó élménye a Pünkösddel kapcsolatban, Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében megírt és az ebből készült filmben bemutatott pünkösdi királyválasztás.

 

Pünkösd mozgó ünnep, mindig a húsvétot követő ötvenedik napra esik. Eredetileg a zsidó nép ünnepe volt, a befejezett aratás meghálálásának ünnepe volt a Szentföldön. A zsidó nép pünkösdi ünnepéből alakult ki ez a keresztény ünnep ahol a Szentlélek eljövetelét ünnepli a keresztény világ. Pünkösdöt Krisztus utáni 2századtól tartják számon.

 

Pünkösdöt az egyetemes egyház születésnapjának is tekintik. A legenda a következő: Krisztus menybemenetele után az ötvenedik napon, az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. Ekkor Péter apostol prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek.

 

Az egyházi ünnepek közül a Pünkösdhöz kapcsolódik a legtöbb népszokás. Ezekben, a népszokásokban tetten érhető a tavasz fölött érzett öröm, a természet ébredése. Ezekből mi is szeretnénk feleleveníteni egy néhányat.

Pünkösdikirály-választás: A legények közül választják az ügyességi versenyeken. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig „uralkodott”, azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták. Vízitúránkon is megválasztják a túrázók a Pünkösdikirályt vagy királylányt.

A múlt században ezen a napon még általános volt, hajnalban, vagy pünkösd szombatján este a Tiszában való fürdés, hogy elkerülje a fürdőzőt minden betegség. A lányok is megfürödtek ilyenkor a Tiszában. Se menet, se jövet, se fürdés közben egy szót sem szóltak, hogy így nem fog rajtuk semmiféle rontás, igézés.

A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegségeket, keléseket.

A májusi eső aranyat ér, de a pünkösdi eső ritkán hoz jót, tartja a hiedelem.

 

Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. A Pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Asztalra került még báránysült, báránypaprikás. Szinte kötelező volt valamilyen édes kalács készítése. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak.

 

A Pünkösdi vízitúrán mi is megkóstoljuk ezeket, a finomságokat. Várjuk erre a túránkra is! A túra leírását nézze meg web- lapunkon.