Történelmi és néprajzi...

 

A Túr Garbolcnál a Magyar- Román- Ukrán hármas határnál lép be az országba. A folyó mentén már a román területen is vannak magyar vonatkozású történelmi nevezetességek. Sárközön a Vécsey kastély, Túrterebesen, a Perényi kastély, Mikolán a Galgóczy kúria. Említésre méltóak a történelmi egyházak templomai is, a Halmi és Lázári református templomok a XV. században épültek. A túrterebesi református templomot fából építették Mária Terézia idejében. Az építés során vasszeget nem használtak, mindenütt faszeget, alkalmaztak. A sárközi református templomot Báthory Zsuzsanna 1457-ben építtette gótikus stílusban.

 

Garbolc az ország legkeletibb lakott pontja, amit emlékoszloppal is megjelöltek. A település a Gutkeled nemzetség ősi birtoka, s így e- nemzetségből származó Gacsályi családé volt. A garbolci erdő természetvédelmi terület.

 

Nagyhódos nevét a Közép-Európából kipusztult nagytestű vízi rágcsálóról a hódról kapta. A település szerkezete szalagtelkes, néhol még látható a kereszt- csűrös udvar is. A népi építészet emlékeit ma már csak néhány ház és porta őrzi. Egyhajós református templomát 1809-ben építették újjá.

 

Kishódos neve először a XV. században tűnt fel. Egyes források szerint református templomát 1804-ben kezdték építeni.

 

Botpalád már az őskorban is lakott hely volt. Nevét már 1429-is Both palad alakban írták. Református temploma 1812-ben épült késő barokk stílusban, famennyezete 1841-ben készült.

 

Kispalád, a hajdan Paládságnak nevezett terület három falujához tartozott (Kispalád az Ukrajnába került Nagypalád és Botpalád). Református templomát XV. században építették,  gótikus stílusban.

 

Sonkád az Öreg és az Új Túr találkozásánál csodálatos érintetlen természeti környezetben fekszik. Sonkád és környéke már a bronzkor óta lakott hely. Nevének első említése 1181-ben a cégényi monostor oklevelében bukkant fel először. Református temploma a XV. században épült. Az Új- Túron található Kisbukógát kedvenc kirándulóhely.

 

Kölcsét az egyik legrégibb településként tartják nyílván a Szatmári- síkságon, határából neolit kori és bronzkori leletek kerültek elő. A Kölcseiek uradalmi központja volt, 1344-ben. I. Lajostól adományt és vámjogot kaptak rá. Többször tartották a Szatmár vármegyei közgyűlést a kölcsei református templomban, mely jelzi a Kölcsey család iránti tiszteletet. Egyhajós temploma a XV. század második felében téglából és terméskőből épült román stílusban. 1646-ban gótikus stílusban építették újjá. 1791-ben készítették a templom előtt álló fa harangtornyot.

 

Tiszakóród A település és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, amit a határban található több őskori őrhalom is bizonyít. Határában található a „Nagybukógát” ami kedvelt kirándulóhely. Nevét 1334-ben Chorod, 1415-ben már Korod alakban írták. A falu ősi birtokosa a Kusaly család volt. Református temploma a XV. században épült, műemlék épület. A XVIII. század közepén barokk stílusban alakították át. Tornya a XIX. század végén készült.

 

Túristvándi A település nevének első említése 1142-ből való, Túr néven, majd 1181-ből származik a következő adat. Az Istvándi nevet birtokosáról a Kölcsei nemzetség egyik tagjáról kapta. A település nevét Istvándiról 1908-ban változtatta Túristvándira. A XVIII. században épült, ma is működő vízimalom ipartörténeti műemlék. Református temploma 1470-1480 között épült gótikus stílusban.

 

Kömörő nevét az oklevelek 1344-ben említik először, Kemerew néven. Református temploma 1792-ben épült. A Kömörői-erdő országos védettséget élvez.

 

Panyola a Szatmári- síkságon, Tisza- Szamos közben, közvetlenül a Szamos folyó jobb partján található. A község mellett folyik a Túr. E három folyó felszínalakító munkája eredményeként alakult ki az egyhangúnak nem nevezhető táj. Panyola területe a honfoglalás előtt is lakott hely lehetett. Első okleveles említése 1247-ből való Református templomát 1794-ben építették. Panyola híres a különböző pálinkáiról, amit „Panyolai elixír” néven árulnak.

 

Nagyar nevét 1393-ban Nagor, 1436-ban Naghar alakban írták az oklevelekben. A legenda szerint itt a Tisza és az Kis- Túr találkozásánál álló öreg kocsányos tölgy alatt írta Petőfi Sándor A Tisza című versét. A késői klasszicista stílusban épült a Luby- kastély 1878-79-ben. 1780-ban épült a Luby- kúria. A XIX. század első felében épült a Kende- kúria. A református templomot a XIX. közepén építették.

 

Olcsvaapáti Olcsva és Apáti a XVI. századig két különálló település volt, s csak 1573 körül olvadt össze, és kezdték Olcsvaapátiként nevezni. Itt folyik a Szamos és a Túr egyik ága is a Tiszába.

 

Jöjjön, látogasson el a Túr folyóra és környező falvakba!