Web analytics
Amikor Túr folyóról beszélek túrázókkal, érdeklődőkkel, azt veszem észre, hogy egyre elfogultabb vagyok a Túrral szemben. Évről, évre jobban szeretem ezt a folyót, és ha tehetem, minden évben, legalább egyszer elmegyek túrázni a Túrra. Nagyon kedvelem a vadregényességét, a meder felé behajló, szinte „alagutat” formáló fáit, a dús, tobzódó növényzetét, a mindig csicsergő madarait, a folyó melletti falvakat, az itt élő emberek egyszerűségét.
Bár már a Túr folyót is szabályozták, az öreg Túrra is zsilipeken keresztül engedik be a vizet, de még mindig ez a folyó hasonlít a legjobban „régi énjére” folyóink közül. Az öreg Túr ma is kanyarok sokaságát futja be, tele van bedőlt korhadó fákkal, dús növényzettel. Vannak mocsaras részei, sűrű náddal, sással, vadkacsákkal. A horgászok szerint halban is gazdag. Kajakozás közben, rácsodálkozva erre a sok gyönyörűségre, mindig ábrándozom, hogy valaha őseink évszázadokkal ezelőtt ilyennek láthatták folyóink nagy részét, aztán a civilizáció, a sok szabályzás megváltoztatta a folyók képét. Ezért is kellene megbecsülnünk a Túrt és megőrizni ennek ősi, történelmi jellegét.
A neve állítólag szláv eredetű, az ősszláv „őstulok” főnévből kialakult szóból származtatják. A folyó eredete a történelmi Magyarország területén található. Az Északi-Kárpátok déli oldalán az Avashegységben, Avasfelsőfalu határában ered. Áthalad a kányaházi víztározón és az országhatárt 43 folyamkilométer után éri el. A magyar határ eléréséig keresztülfolyik Túrvékonya és Túrterebes falvakon, majd Garbolcnál a román- ukrán-magyar hármashatár közelében lép be az országba.
Az országba belépve még kavicsos a hordaléka, de Kishódos közelében már átváltozik homokossá. A folyó a szabályozása előtt sűrűn kanyargott és áradások idején hatalmas területek kerültek víz alá. Éppen ezért települések csak a magasan fekvő területeken jöttek létre, a dús legelők állattartásra kiválóak voltak. A szabályozás előtt Olcsvaapátinál ömlött a Tiszába, egy ág elszakadva pedig Nagyarnál. A legenda szerint Petőfi Sándor a Tisza című versét egy hatalmas öreg kocsányos tölgy alatt tanyázva írta, amit el is neveztek Petőfi fának. Sajnos az idő megviselte ezt a gyönyörű fát is, villámcsapás érte, így ma már csak egy csonk látható, amit egy kerítéssel körbevettek és táblák jelzik, hogy ez a fa a régi idők tanúja.
Nyári napnak alkonyulatánál
Megállék a kanyargó Tiszánál
Ott, ahol a kis Túr siet beléje,
Mint a gyermek anyja kebelére.
Nagyon hangulatos hely, hogy igaz-e a hagyomány, vagy legenda már sohasem tudjuk meg, de mindig kis izgalom fog el, ha erre a helyre érek. Maga a terület alkalmas kikötésre, ha eljutunk a Túrnak erre a szakaszára, mindig itt fejezzük be a túrát.
A Túr egy összetett folyó rendszer. Garbolcnál lép be az országba, innen a régi de szabályozott medrében halad 18 km hosszan Sonkádig. Mi a túráinkat ezen a szakaszon Nagyhódosról indítjuk. Indulhatnánk Garbolcról is de, a Garbolc és Nagyhódos közötti rövid 3 km-es szakaszon van két keresztgát is, ahol ki kell emelni a hajókat és mindkét helyen elég meredek a part. Ezért indulunk Nagyhódosról a második keresztgát után.
Sonkádnál két irányba indulhatunk tovább vagy, az új mesterséges csatornaszakaszon, az Ásott-Túron, ami 11,5 km hosszú és Tiszakóródnál az úgynevezett „Nagybukó gátnál” ömlik a Tiszába, vagy Sonkádtól átemelve a hajókat a régi mederbe,evezünk tovább. A sonkádi „Kisbukó gátnál” egy zsilipen keresztül engedik e régi mederbe a vizet, amit most Túr belvízi főcsatornának is neveznek, ami Olcsvaapátinál ömlik a Tiszába. Ezt a szakaszt nevezik még Kis-Túrnak, vagy, Öreg-Túrnak, Túr folyónak is. Ebből a szakaszból ágazik ki a kömöröi osztóműnél a Nagyari-Túr ág, amit, Holt-Túrnak is neveznek és Nagyarnál ömlik a Tiszába. Ha a folyó engedi” mi ezen a szakaszon a Petőfi fánál fejezzük be a túrát. Sajnos a Tiszába nem tudunk a folyóról beevezni, mert az utolsó párszáz méteren nincs a mederben elegendő víz és növényzettel is, be van nőve.
Az úgynevezett Öreg-Túr Sonkádtól halad és a kömörői osztómű után Panyolát érintve
Olcsvaapáti és Vásárosnamény között ömlik a Tiszába. Ezt a szakaszt nevezik Alsó- Öreg-Túrnak is. Sajnos ennek a szakasznak a legnagyobb része evezhetetlen.
A folyót kísérő holtágak, ártéri ligeterdők, mocsarak, láprétek, gyepek és tocsogók számtalan természeti ritkaságot rejtenek.
A láperdőkben kőris, éger erdők, és füzesek találhatók. A füzesekre liánnövények kúsznak, magasabb térszinteken tölgy, kőris, szil ligeterdők találhatók. Kora tavasszal sok tarka vadvirág pompázik itt, így salátaboglárka, hóvirág, odvas keltike, ligeti csillagvirág, berki szellőrózsa, tavaszi tőzike, kárpáti sáfrány stb.
Növényzete változatos, a mélyebb vizű holtágakban a vízitök az uralkodó a sekélyebb vizeken a sulyom, rucaöröm, békatutaj, a kolokán, a rovarfogó közönséges rence alkotja a hínártársulást. A vízben nagy kiterjedésű nádasok, gyékényesek, és sokféle sásfaj tenyészik, emellett mocsári nőszirom és békaliliom is előfordul.
A Túr partja és a környező erdők gazdagok gombákban is Kedvenc időtöltésem és hobbim a gombázás, ha tehetem, szívesen barangolok a Túr menti erdőkben. Evezés közben kilószámra szedhetnénk a sárga gévagombát a folyó partján található fűzfákról, de találtam már erdőszéli csiperkét, sőt ízletes vargányát is. A környező erdőkben megtalálhatók a csiperkék, a nagy őzlábgomba, a kékhátú galambgomba, a varashátú galambgomba, a szürke tölcsérgomba, a recéstönkű nemezestinóru, arany tinóru, piros tinóru, a májgomba, a zöld ánizsgomba, a sereges tölcsérgomba, a bimbós és szürke pöfeteg, ízletes tőkegomba, csoportos és gyűrűs tuskógomba. Persze megtalálhatók a mérges gombák is, mint a gyilkos galóca, tavaly ősszel egy hatalmas légyölő galóca telepre akadtam, szépek voltak és olyan sok volt belőle, hogy kaszálni lehetett volna őket. Találkoztam hánytató galambgombával, retekszagú kígyógombával is.
A Túrmente leginkább a madárvilágáról nevezetes. Az itt előforduló 188 madárfaj jelentős része életmódja folytán a halastavakhoz, a holtágakhoz kötődik. Az ártéri erdőkben fekete gólya, békászósas, és számos más ragadozó madár fészkel. A kaszálókon haris, bíbic honos.
A Túrban megtalálható halfajok: ponty, amur, kárász, dévér, bodorka, vörösszárnyú keszeg, küsz, sügér, csuka, leső harcsa, réti csík, compó, domolykó.
Ha csendben és óvatosan túrázunk, és szerencsénk van, láthatunk a vízpartra inni lejáró őzeket, vaddisznókat, fákon futkosó mókusokat, hallani lehet a fácánok dürgő hangját.
Remélem sikerült felkeltenem az érdeklődését a romantikus Túr folyó iránt! Jöjjön, túrázzon velünk!
