Különlegességek, érdekességek a Bodrog ártéri túrákról

 

 

Egy nagyon szép, mondhatni vadregényes túrát szeretnék részletesebben, bemutatni Önnek. Ez a legkorábbi túrák egyike, amelynek a „Bodrogi gyöngyszem” nevet adtuk. Úgy gondolom méltán kapta ezt a nevet.

 

A tavaszi áradások alkalmával a Bodrog folyó elönti a bal partján elterülő, a Tokaj- Bodrogzug Tájvédelmi körzethez tartozó 4500 hektáros területet, életet adva a napjainkba egyre ritkábban megtalálható érintetlen vizivilágnak. A Bodrog tavaszi áradása rendszerint egybeesik a Tisza tavaszi áradásával, így a nagyobbik folyó visszaduzzasztja a Bodrogot. Az áradás időtartama március, április, május, esetleg június hónapokra esik. A területet 40-50 napig, csapadékos években akár 100 napig is víz boríthatja.

 

 

A tavaszi időszakban, a Bodrogzugban is éledni kezd a természet, növény és állatvilága világszerte egyedülálló értékeket rejt. A terület vízjárási viszonyai a vízszabályozások előtti, természetes állapotokra hasonlítanak. Az ember eljátszik a gondolattal, hogy honfoglaló őseink hasonló viszonyokat találhattak  bejövetelükkor, a Kárpát- medence folyók menti területein. Ehhez hasonló állapot mind hazánk, mind Európa kevés területén található. A Bodrogzug a külvilágtól többé-kevésbé elzárt terület, megközelíteni vasúton és közúton, csak a külső határait lehet, és az ártéri vizeken közlekedni csak kézi erővel hajtott vízi járművekkel lehet, azt is engedéllyel, és vizsgázott túravezető vezetésével.   

 

 

Ahogy melegszik az idő a Bodrogzug fantasztikus növényzete egyre több arcát mutatja a túrázónak. Május elején még szinte tiszta, növényzetmentes vízen evezhetünk, majd lassan megjelennek a különböző vízi növények és a hónap vége felé szinte „salátában” túrázunk.

Megjelenik a rucaöröm, a bojtos békalencse, a kis békalencse, a sulyom. Kisebb nehézséget okoz az evezésben a meleg hatására a víz felszínére törő kolokán, békatutaj. Megjelennek a különböző hínárfélék a fényes békaszőlő, a füzéres süllőhínár. Mindig megcsodáljuk a fehér virágú fehér tündérrózsát, és az aranysárga virágú tavirózsát.

A parton füzesek, különböző ligeterdők találhatók. Az aljnövényzetben, sások, mocsári nőszirom, a kecses nyári tőzike, a tiszaparti margitvirág díszlik.

 

A terület állatvilága nem kevésbé érdekes. Igen sok halfajnak ad otthont a terület a legnagyobb jelentőségűek a lápi póc, a réti csík, vágócsík, de megtalálható itt a ponty, a kárász, a süllő, a csuka. A kétéltűek közül a leggyakoribb faj a vöröshasú unka, a mocsári béka. Itt él a vízisikló a mocsári teknős.

 

Nagyon gazdag a terület madárvilága, több mint 130 fele fajt írtak le a területen. A legérdekesebbek a kárókatona, a nagy kócsag, a kis kócsag, a kanalasgém, a tőkés a kanalas és a cigány réce. Megfigyelhetjük a bakcsót, jellegzetes „kvak-kvak” kiáltásairól ismerhető fel. Legnagyobb ritkaság a rétisas, a parlagi sas, a szirti sas. Kedveli a területet a kabasólyom, a kék és vörös vércse. A vízen is találkozhatunk szárcsákkal, dankasirállyal, jégmadárral, a gyurgyalaggal. Itt érzi jól magát a védett haris. Találkozhatunk a túránk során különböző fecskefélékkel, ha szerencsénk van, akkor fekete gólyával is.

Az emlősök közül a legjelentősebb a vidra, de láttunk már úszni a vízben őzeket, sőt vaddisznót is.

 

Szóval hihetetlen érdekes és romantikus a túra. Arra viszont fel kell készülni, hogy vízállástól függően többször kell átemelni a hajókat, sok helyen bujkálni kell, a kilépésekkor biztosan sáros lesz a lábunk, teljesen nomádak a táborhelyek. Néhány helyen a vízi növények miatt keményebben kell evezni, de mindez a nehézség eltörpül amellett az élmény mellett, amelyet a természet nyújt számunkra.